Magyarországon a politikusok évtizedek óta közhelyszerűen ismételgetik, hogy az oktatás a legfontosabb befektetés. Ehhez képest a valóságban Klebelsberg Kuno minisztersége óta egyetlen magyar kormányzat sem volt képes ennek megfelelően kezelni a területet - írja a Véleményvezér blog.
Több szempontot is mérlegelt Pokorni Zoltán, amikor pénteken nemmel szavazott az új felsőoktatási törvényre; a fideszes politikus döntését egyebek között azzal indokolta, hogy olyan elemek is megjelentek a jogszabályban, amelyek szűkítik a szegényebb gyermekek lehetőségeit. A szakbizottság kormánypárti elnöke az MTI-nek nyilatkozva kifogásolta a pedagógusképzésre vonatkozó passzusokat is.
Mégsem lesz kötelező a középfokú, C típusú nyelvvizsga az egyetemi-főiskolai felvételihez 2016-tól. Az országgyűlés megszavazta az oktatási bizottság módosító indítványát, amelyben csak annyi áll, hogy "az alapképzésre és osztatlan képzésre történő felvétel feltétele lehet a meghatározott szintű nyelvtudás".
Kétszáznegyvenhárom igennel és harminchét nem ellenében elfogadta a parlament az új felsőoktatási törvényt. Pokorni Zoltán, a parlament oktatási bizottságának fideszes elnöke és a szintén fideszes Lasztovicza Jenő nemmel szavazott.
Az Országgyűlés mai ülésnapján tizennégy zárószavazás szerepel, megszülethet például az új felsőoktatási, a családvédelmi, a választási, valamint az államháztartási törvény. A parlament szavazhat az ország pénzügyi stabilitásáról szóló kormányzati előterjesztésről is, amelyben Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kétharmados jogszabályban rögzítené a személyi jövedelemadó egykulcsosságát. José Maunel Barroso, az Európai Bizottság elnöke levélben kérte az indítvány visszavonását, ezt Orbán Viktor kormányfő válaszlevélben utasította el.
Kedd hajnalban szavazott az országgyűlés a felsőoktatási törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokról. A kormánypárti képviselők nem bólintottak rá a felvételi szabályok enyhítésére.
Hiába sorolták fel az összes állami egyetemet és főiskolát az új felsőoktatási törvényben, a kormány előbb-utóbb hozzányúl majd az intézményekhez – mondta az eduline.hu-nak Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora, aki úgy tudja, a gazdasági szakokon is lesznek államilag finanszírozott helyek. Igaz, jóval kevesebb, mint eddig volt.
Több mint nyolcvan módosítást javasol az új felsőoktatási törvényhez az ELTE hallgatói önkormányzata (hök), többek között azt indítványozza, hogy állítsák vissza a hallgatói munkavégzéshez kapcsolódó adó- és járulékkedvezményeket. Javasolják továbbá, hogy a hallgatói szerződés és jogviszony tárgya ne egy intézmény, hanem a képzés maga legyen, így a hallgató jogviszonya a képzéshez, a szakhoz kapcsolódna.
A felsőoktatásról szóló törvénytervezet helyesírásával sincsenek megelégedve a fideszes képviselők. Hoffmann felsőoktatási tervezetét több mint száz ponton módosítanák kormánypárti képviselők: megváltoztatnák többek között a hatalomkoncentrációt, több időt hagynának az egyetem befejezéséhez, és nem tennék felvételi követelménnyé a nyelvvizsgát.
Csak pénteken dől el, hogy lesz-e hétvégi ülésnap a parlamentben. A szerdai ülésnapból még három fajsúlyos napirendi pont van hátra, így elképzelhető, hogy a csütörtökre tervezett igazságtételi törvényjavaslat péntekre csúszik át. Mivel pénteken csak a választójogi törvény vitája szerepel a napirenden, ezért elképzelhető, estére utolérik magukat a képviselők. Jövő héten is ötnapos ülést tart a parlament.
A három ellenzéki párt újabb obstrukcióba kezdett az éjszaka során az Országgyűlésben, tiltakozva a kormány által a törvényhozásra kényszerített tömegtermelés és a jogszabály-tervezetek emiatt éjszakába nyúló vitája miatt.
Egy évvel a koncepció megjelenése után benyújtotta a parlamentnek a felsőoktatási törvény javaslatát a nemzetierőforrás-miniszter. A 110 oldalas dokumentumból több olyan elem hiányzik, amely az október végi változatban még szerepelt: marad az egyetemi cím, a jól teljesítő intézményeket kutatóegyetemmé vagy alkalmazott kutatások főiskolájává minősítheti a tárca.
„Nem vagyok benne biztos” – így válaszolt a Corvinus rektora egy keddi kerekasztal-beszélgetésen arra a kérdésre, mire számít, megmarad-e az egyetem. Mészáros Tamás nem ok nélkül hezitált, a kilátások egyszerre biztatóak és aggasztóak: bár a felsőoktatási tervezet legújabb változata az állami intézmények között említi a Corvinust, a kormány bármikor átrendezheti a felsőoktatási intézmények hálózatát.
Az új felsőoktatási törvény zárószavazása előtt a hároméves "nyelvvizsga-amnesztiáról" is döntöttek a képviselők: bár a végzett hallgatók 2013 és 2016 között nyelvvizsga nélkül is megkaphatják az oklevelüket, ehhez egy belső egyetemi-főiskolai nyelvi vizsgát le kell tenniük.
Az MSZP szerint aki az Országgyűlés előtt fekvő nemzeti felsőoktatási törvényjavaslatot támogatja, az Magyarország jövője ellen szavaz, az a stagnálás, a helyben járás, az esélytelenség és ezáltal a reménytelenség törvényét támogatja. A párt a családvédelmi törvényt is elutasítja.
Több, zárószavazás előtt módosító indítványt nyújtott be Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter az új felsőoktatási törvényhez, így például az önköltséges hallgató számára valamennyi, állami ösztöndíjjal támogatott képzési formára biztosítanák az átsorolás lehetőségét.
Megszavazta az országgyűlés a hároméves "nyelvvizsga-amnesztiát": az oktatási bizottság módosító javaslata alapján 2013 és 2016 között azok az egyetemisták és főiskolások is megkaphatják diplomájukat, akik a záróvizsgájukat követő három évben nem szereztek nyelvvizsgát.
A kormány támogatja, a rektorok nem örülnek annak a módosító javaslatnak, amely alapján hároméves amnesztiát lehetne adni azoknak a hallgatóknak, akik nem vehetik át a diplomájukat, mert nem szereztek nyelvvizsgát. A legnagyobb egyetemek vezetői várhatóan nem adják majd be a derekukat.
A családi napközi nem helyettesítheti az óvodai nevelést és középfokú oktatási intézménybe úgy lehetne bekerülni, ha a diákok sikeresen teljesítik a központi vizsgát - többek között ezt rögzítené az Országgyűlés oktatási bizottsága a köznevelési törvényhez benyújtott módosító indítványokban. Több új javaslat érkezett a felsőoktatási törvényhez is.
Az Országgyűlés mai ülésén folytatódik a kormány felsőoktatási és választási törvényjavaslatának tárgyalása, majd elkezdődhet az alapkezelőkről szóló indítvány általános vitája is.
